<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Zeneiskola - Zeneoktatás &#187; &#187; Zeneóra (leckék)</title>
	<atom:link href="https://www.zeneiskolam.hu/oldalak/zeneora/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://www.zeneiskolam.hu</link>
	<description>Zeneóra, zeneelmélet, zeneoktatás, szolfézs</description>
	<lastBuildDate>Sun, 10 Feb 2013 10:43:17 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu-HU</language>
		<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
		<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=4.0.38</generator>
	<item>
		<title>7 kereszt feletti dúr skálák (3. rész)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/7-kereszt-feletti-dur-skalak-3-resz.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/7-kereszt-feletti-dur-skalak-3-resz.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 16 Mar 2009 12:10:14 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Skálatan skálák]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=411</guid>
		<description><![CDATA[Érdekesség Megfigyelhető, hogy 7 keresztenként mindig kap a dúr skála egy plusz keresztet, azaz egy ISZ végződést, és ugyanez elmondható a hangjaira is. Ha összehasonlítjuk az 1#-es G dúr skálát a 8#-es Gisz dúr skálával, akkor ezt azonnal láthatjuk is. Ebből azt következik, hogy a hetes szabály alkalmazásával bármennyi kereszttel rendelkezik egy dúr skála, meg [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/7-kereszt-feletti-dur-skalak-3-resz.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>7</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Keresztes dúr skálák (2. rész)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/keresztes-dur-skalak-2-resz.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/keresztes-dur-skalak-2-resz.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 16 Mar 2009 12:08:36 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Skálatan skálák]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=389</guid>
		<description><![CDATA[A C dúr skálát már ismerjük: C D E F G A H Melynek nincs előjegyzése, tehát csak törzshangokból áll. Nézzük meg, hogyan jön létre az 1 keresztes dúr skála. Az 1. részben már szó volt róla, hogy az előző skála (jelen esetünkben a C dúr) V. fokára kell lépni. Ez pedig, ha felszámolunk, a [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/keresztes-dur-skalak-2-resz.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>14</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Dúr skálák 1. rész</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/dur-skalak-1-resz.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/dur-skalak-1-resz.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Feb 2009 16:24:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Skálatan skálák]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=378</guid>
		<description><![CDATA[A dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő: egész &#8211; egész &#8211; fél &#8211; egész &#8211; egész &#8211; egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre, vagy egy egészet (2 felet) Ha ezt a sort kezdjük [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/dur-skalak-1-resz.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>13</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Pentaton skálák, hangsorok</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/pentaton-skalak-hangsorok.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/pentaton-skalak-hangsorok.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 29 Dec 2008 16:39:49 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Skálatan skálák]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=342</guid>
		<description><![CDATA[A pentaton skála egy olyan ötfokú hangsor, amelyik a diatonikus skálából lett származtatva úgy, hogy kimarad a rendszerből a ti és a fá, tehát az a 2 alkotó elem, amely a fél hangnyi távolságot jelentette. Ezért itt másfél hangnyi köz jön létre. Mivel 5 hangból áll, attól függően, hogy melyik hangról (fokról) indítjuk a sort, megkülönböztetünk [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/pentaton-skalak-hangsorok.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>20</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Diatonikus skálák, hangsorok</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/diatonikus-skalak-hangsorok.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/diatonikus-skalak-hangsorok.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 10 Dec 2008 13:23:19 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Skálatan skálák]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=337</guid>
		<description><![CDATA[A diatonikus skála egy olyan hétfokú hangsor, amelyben a fokok egymás után következnek, és egy oktávot (hangközök) foglal magába úgy, hogy minden egyes fok megszólal rajta. Minden egyes skálában meg van határozza, hogy a fokok milyen térközökkel folytatódnak, azaz fél, illetve egy egész hangnyi a távolságuk. A diatonikus skálákhoz tartoznak a Dúr skálák, a moll skálák [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/diatonikus-skalak-hangsorok.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>15</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Skálák, előjegyzések</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/skalak-elojegyzesek.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/skalak-elojegyzesek.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 05 Dec 2008 15:23:47 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Skálatan skálák]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=328</guid>
		<description><![CDATA[Már többször említésre került a skála, előjegyzés kifejezések korábbi leckék esetében. Mi az, hogy skála? Miért van szükség skálákra? Minek kell az előjegyzés? Először is tisztázzuk az alapvető jelentéseket: Skála: tulajdonképpen egy hangsor, aminek van kezdő- és záróeleme, s e két elem között emelkedhet vagy ereszkedhet. Az elnevezést abból kapja, hogy milyen hangrendszerben, hangnemben van, illetve hány [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/skalak-elojegyzesek.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>34</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>összefoglalás (zenei alapok)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/osszefoglalas-zenei-alapok.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/osszefoglalas-zenei-alapok.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 04 Dec 2008 14:12:11 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Gyakorló feladatok]]></category>
		<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=294</guid>
		<description><![CDATA[Nézzük meg, mik azok a zeneelméleti alapok, amiket már tudunk. Kotta és ritmika ismerete Dallam, törzshangok, szolmizációs hangok Violinkulcs és Basszuskulcs használata Zongora, billentyűs hangszer ismerete Módosító jelek: kereszt, bé, feloldójel Mindezek szolfézs alapfogalmaknak tekinthetők, és ezek, valamint egy hangszer ismeretében már bármilyen dalt, zenét le tudunk játszani egy kottából, ami nem haladja meg a [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/osszefoglalas-zenei-alapok.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>11</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Módosító jelek (7. lecke)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/modosito-jelek-7-lecke.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/modosito-jelek-7-lecke.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 25 Nov 2008 15:21:49 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=220</guid>
		<description><![CDATA[Korábbi leckénél láthattuk, hogy a fehér billentyűkön (törzshangok) kivül feketék is találhatóak egy zongorán. A módosító jelek, mint ahogy az a nevükből is következik a törzshangok, illetve szolmizációs hangok módosítására szolgálnak. A hangokat fel lehet emelni és le lehet szállítani fél hanggal. Ekkor egy módosított hangot kapunk, melynek elnevezése a hang + egy végződés. A [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/modosito-jelek-7-lecke.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>38</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Törzshangok a zongorán (6. lecke)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/torzshangok-a-zongoran-6-lecke.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/torzshangok-a-zongoran-6-lecke.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 24 Nov 2008 14:37:32 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=223</guid>
		<description><![CDATA[Már volt szó róla a Dallam (3. lecke) tárgyalásánál, emlékeztetőül nézzük is meg, melyek a törzshangok: C D E F G A H C Ezt a sort C-dúr skálának is hívjuk. Nézzük meg, hogy egy hangszeren, nevezetesen egy zongorán (vagy billentyűs hangszeren) hol találhatóak ezek a hangok. Megfigyelhető, hogy vannak fekete és fehér billentyűk is, [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/torzshangok-a-zongoran-6-lecke.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>28</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Basszuskulcs, vagy F-kulcs (5. lecke)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/basszuskulcs-vagy-f-kulcs.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/basszuskulcs-vagy-f-kulcs.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 19 Oct 2008 15:38:44 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=196</guid>
		<description><![CDATA[A negyedik vonalról kezdjük el írni, és 2 pontot teszünk a 4. vonal fölé és alá, mégpedig a következőképpen:         Azért hívják F-kulcsnak, mert a (kis) F hang helyét jelöli a kottában, ami a negyedik vonalon van. Innen kezdjük írni, és a 2 pont is az F hangot jelöli. Az ábrán tehát [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/basszuskulcs-vagy-f-kulcs.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>10</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Violinkulcs, vagy G-kulcs (4. lecke)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/violinkulcs-vagy-g-kulcs-4-lecke.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/violinkulcs-vagy-g-kulcs-4-lecke.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 26 Sep 2008 13:32:25 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=169</guid>
		<description><![CDATA[A második vonalról kezdjük el rajzolni a következőképpen: Azért hívják G-kulcsnak, mert az (egyvonalas) G hang helyét jelöli a kottában, ami a második vonalon van (ahonnan kezdjük a kulcs írását). Az ábrán tehát a G hang látható. * Az abc-s hangok sorrendjét ismerve, innen már ki tudjuk számolni a többi hang helyét. Értelemszerűen a sor [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/violinkulcs-vagy-g-kulcs-4-lecke.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>5</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Dallam (3.lecke)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/dallam-3lecke.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/dallam-3lecke.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 17 Sep 2008 13:02:12 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=149</guid>
		<description><![CDATA[Mint már említettem, a hangmagasság a rezgések szaporaságától függ. Ezt fejezi ki egy fizikai mennyiség, a rezgésszám, más szóval frekvencia. Mértékegysége hertz (Hz). 1 mp alatt megtett teljes rezgések számát jelenti. 1. A betűs kotta Az egyik lejegyzési mód, amit egyszerűsége miatt használnak. Ha valamit gyorsan le akarunk írni, akkor ezt érdemes alkalmazni. Lényege, hogy [&#8230;]<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/dallam-3lecke.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>13</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kotta &#8211; Ritmika (2. lecke)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/kotta-ritmika.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/kotta-ritmika.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 10 Sep 2008 12:06:17 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=21</guid>
		<description><![CDATA[2. Lecke: Kotta - Ritmika<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/kotta-ritmika.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>17</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bevezetés (1. lecke)</title>
		<link>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/bevezetes.zeneiskola</link>
		<comments>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/bevezetes.zeneiskola#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 08 Sep 2008 08:04:15 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[Szerkesztő]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Zeneóra (leckék)]]></category>
		<category><![CDATA[Zenei alapok]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.zeneiskolam.hu/?p=3</guid>
		<description><![CDATA[1. Lecke: Bevezetés<div class='yarpp-related-rss yarpp-related-none'>
</div>
]]></description>
		<wfw:commentRss>https://www.zeneiskolam.hu/zeneora/bevezetes.zeneiskola/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>40</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
