Bevezetés (1. lecke)

Témakör: | Hozzászólás: 26 darab

A legalapvetőbb fogalom maga a zene. Először ezért tisztázzuk is, hogy miből van. Hangokból áll, de ezek önmagukban még nem alkotnak zenét. Kell valami rendszer, szabályosság, rendezettség, ismétlődések, egyfajta tudatosság ahhoz, hogy már zenérél beszélhessünk. Ezért nézzük meg, hogy egy másik alapfogalom, a hang, annak milyen tulajdonságai is vannak!

  1. Idő
    Ez a legfontosabb része a hangnak. Mikor szólal meg, és mikor hallgat el, vagyis meddig tart. E kezdet és véglet között „él” a hang, mely közben egyéb tulajdonságai is változhatnak (pl. hangerő, ld. lentebb!). A hangok ezen tulajdonsága, egymás utáni szabályossága, rendezettsége határozza meg a ritmust. (ld. később)
  2. Magasság
    Minden hang egyfajta rezgés. A hang magasságát a rezgések időbeli sűrűsége határozza meg. A mindennapi életben is tapasztalható, hogy gyorsabb rezgés magasabb, lassabb pedig mélyebb hangot produkál.
  3. Hangerő
    Ez a már említett fogalom a rezgések nagyságától, vagyis a kitérés mértékétől függ. Nyilvánvalóan minél nagyobb a kitérés, annál hangosabb a hang.
  4. Hangszín
    Minden tárgy tud rezegni. Azonban többféleképpen. Különböző iránnyal, szaporasággal, mértékkel. Minden természetes hang ezért összetettnek mondható, részhangokból áll, amik együttesen határozzák meg a hang színét.
  5. Hely
    Érdekes lehet az is, hogy a hang honnan szól. Ugyanis megfigyelhető, hogy változhat egy hangnak a tulajdonsága, ha máshonnan halljuk. És itt nem a távolságbeli hangerőkülönbségre gondolok. Figyeljük csak meg, ha hallgatunk egy zenét, máshogy halljuk a terem (szoba) sarkaihoz közel, meg középen is. Nagyobb (és/vagy üres) helyiségekben visszhang is kialakul, ami szintén változtat az eredeti hang összképén.

Ezek után felmerül a kérdés, hogy ez így mind rendben van, de hogyan lesz ebből zene? Hangok ismétlésével. Ha egy hangot egy másik követ, az már egy motívum. Hasonlítsuk a hangokat bet-khöz. Ekkor egy motívum megfelel egy szónak. Azok frázisokat (mondatokat) alkotnak, a frázisok periódust (összetett mondat), a periódusok pedig tagot (bekezdés vagy versszak). Ezt a sort folytathatnám azzal, hogy a tag után következik a tétel, felvonás, stb. De ezek mind megléte nem feltétlen szükséges a zenéhez. Hiszen a régi munkadalok is csak frázisismétlődésekből álltak. A népballadák közül is vannak nagyon hosszúak, mégis a zenei anyaguk csak egytagú. De ezt a fogalomrendszert nem igen akarom erőltetni, mert leginkább csak a bécsi klasszicizmus stíluskorszakára volt jellemző. Másfajta zenére alkalmazni nem célszerű, de tudni kell ezeket is! Ugyanakkor ez a fogalmi tagolás kissé erőltetett is, hiszen mindannyian érezzük 1-1 dallamnak hol az eleje meg a vége, mindez ismeretek nélkül is.


26 hozzászólás

  1. 1
    krisztina írta:
    2009. június 25.

    Hogyan kezdjem el az első zeneórákat, mert tanítani szeretnék zongorát, és nem tudom hogy kezdjem el?
    most végeztem egy zenetanári főiskolát és tanítani szeretnék zongorat, de nem tudom hogyan kezdjem el az első foglalkozásokat?


  2. 2
    Szerkesztő írta:
    2009. június 25.

    Sajnálom, de ebben nem tudok segíteni, ez nem álláskereső oldal. Zeneiskoláknál kellene próbálkozni!

    Üdv.: szerkesztő


  3. 3
    Csilla írta:
    2009. november 23.

    Szeretnék itthon gitározni, ha elkezdem az itt leirtakat tanulni jutok valamire?


  4. 4
    Yoko írta:
    2009. november 28.

    Nem. Ha gitarozni szeretnel akkor egy zeneiskolat kell keresned.


  5. 5
    Szerkesztő írta:
    2009. november 28.

    Szerintem pedig el lehet kezdeni autodidakta módon is, amennyiben van hozzá füle, meg tehetsége.


  6. 6
    Yoko írta:
    2009. november 29.

    Ez olyan mintha orvosnak kezdenenk el otthon tanulni mert van hozza tehetsegunk.


  7. 7
    Szerkesztő írta:
    2009. november 29.

    Hogy keverheted ide az orvost? Az egyik az művészet, amire születni kell, a másik pedig tudomány.


  8. 8
    Yoko írta:
    2009. november 29.

    Ugy keveredett ide az orvos, hogy sok a kozos abban hogy hogyan valik valaki ezze vagy azza. Eloszor is egy orvos nem lesz tudos automatikusan, csak mert az orvoslas tudomanyag. Ugyanigy egy gitaros sem lesz muvesz pusztan attol hogy valamelyest zenelni tud.
    Amire celoztam nem mas, minthogy gitarozni megtanulni * sem kevesebb munka, gyakorlas, ido mint orvoskent lediplomazni egy egyetemen. Sot, igazabol sokkal tovabb is tart meg akkor is, ha iskolarol iskolara haladva tanulunk zenelni. Ezert nem ertem hogy van az, hogy eszunkbejuthat hogy majd mi otthon megtanulunk magunktol zenelni. Az miert nem jut eszunkbe hogy otthon megtanulunk orvosnak lenni? Ugyan olyan elrugaszkodott az egyik mint a masik.
    * - itt azt ertem hogy valoban megtanulunk es nem csak bohockodunk ha szabad igy mondanom.

    A tehetsegrol meg annyit hogy amit egy zenesznel a koznyelv tehetsegkent tart szamon az legtobbszor kitarto munka es hangyaszorgalom. A tehetseges embernek is pont ugyanannyit kell gyakorolnia.

    Azert kell iskolaba jarni mert hogy ne idonket vesztegessuk, utmutatasra, korrekciora es allando osszehasonlitasra van szuksegunk. Aki tanulni kivan tanarra van szuksege. Bachnak es Vivaldinak is volt tanara. Nem eleg hogy tehetsegesek voltak, emellett tobbet gyakoroltak mint amennyit egy orvos tanul egesz eleteben. Na innen az osszehasonlitas. Ezert ne gondolja senki hogy majd otthon “magatol” megtanul gitarozni. Ez nem bantas sem Csillanak sem az orvosoknak.

    A zene nem adja olcsobban magat mint barmi mas!


  9. 9
    Szerkesztő írta:
    2009. november 30.

    Na, így már másként hangzik. Egyébként, ha valaki hobbyból akar magának, vagy barátainak zenélni, ahhoz akár elég is lehet az otthoni gyakorlás. Persze ez sok mindentől függ, egyéntől és érzéktől.


  10. 10
    Valaki írta:
    2009. december 2.

    Szerintem meg nem jogos összehasonlítani az orvostudományt a zenéléssel. Teljesen más világ. Egy hangszeren annyit kísérletezik az ember, amennyit akar, de ezt embereken nem teheted meg. Ez az összehasonlítás csak arra volt jó, hogy a gyengébb jelleműek kedvét elvegyed vele a tanulástól. A zene mindenkié és ugyanúgy mindenki megtanulhatja, mint a beszédet. És nem feltétlenül kell iskolába járni, hanem vannak erre tapasztaltabb barátok, vagy esetleg könyvek, hogy előrehaladjunk. A tehetség meg egy megfoghatatlan dolog, amiről szerintem nem lehet eldönteni, hogy létezik-e, vagy nem. Minden csak a lelkesedésen, a kitartáson múlik.

    A zene nem adja olcsobban magát, mint bármi más.

    Természetesen rengeteg időt kell a tanulására fordítani, akár jársz iskolába, akár nem. Ha zeneiskolában tanulsz, annak csak annyi az előnye, hogy mással nem annyira kell foglalkoznod, csak a zenéléssel és nyomják alád az anyagot. Ennyi.


  11. 11
    Yoko írta:
    2009. december 6.

    Na ijunk meg egy kicsit. :)

    Szerkeszto ur!

    “ahhoz akár elég is lehet az otthoni gyakorlás. Persze ez sok mindentől függ, egyéntől és érzéktől”

    Pont ez lett volna az elso irasom lenyege, hogy nem az egyentol es nem az erzektol fugg, nem is nagy szamu mas dolgoktol. Elsosorban attol hogy MIT gyakorlunk es HOGYAN! Ez az amit senki ki nem talalhat otthon. Azt hogy mit, egy olyan tanar tudja megmondani aki tisztaban van az aktualis tudasunkkal. Azt hogy hogyan gyakoroljunk pedig meg a tanar is csak hosszu rendszeres nevelo munkaval tudja megmutatni nekunk. Ez itt nagyon fontos: hogy csak eltoltunk orakat eredmenytelenul otthon a gitar mellett vagy tudatosan epitunk valamit. Ezt ne becsuljuk ala. A gyakorlas muveszeterol husszu polcnyi konyveket irnak legendas tanarok es eloadok.

    Erre persze megint lehet azt a valaszt adni hogy jo, de aki csak otthon akar a baratoknak stb. annak eleg igy meg ugy. Igen, de ennek a szinvonala az otthoni orvosnak tanulas szinvonalaval fog megegyezni. Aki ilyet akar, annak teljesen szuksegtelen tudni pl a dur skalakat 7 kereszt felett, soha nem fog ilyet letni.

    Jo lenne valami forum az oldalra, hogy ne az 1. lecket kelljen kommentalni szamtalanszor. Amugy jo a beszelgetes csak egyaltalan nem ide illik. :)


  12. 12
    Szerkesztő írta:
    2009. december 6.

    Hello!

    Jó, hogy mondod a fórumot. Éppen most van születőben egy, mely a következő címen érhető el: http://www.zenekarokaz.hu/zeneforum/ Illetve van egy zeneelmélet szekció is, ahova beleférhet az ilyen irányú beszélgetés: http://www.zenekarokaz.hu/zeneforum/forum/zeneelmelet-szolfezs . Ezen belül lehet új témát nyitni minden regisztrált felhasználónak. Esetleg ha van javaslatod új fő téma nyitására a fórumon, azt is megteheted javaslatként az arra alkalmas topikban.


  13. 13
    Valery írta:
    2009. december 30.

    Kedves Yoko!

    Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy csak zongoratanári segítséggel lehet megtanulni zongorázni. Én nem a kottaolvasást értem zongorázás alatt.
    Az én fiam sohasem találkozott zongoratanárral.
    Mégis játszik a zongorán. Lehet, hogy nem jó sorrendben rakja az ujjait a billenytyűkre. Azt megtanulhatja majd az iskolában. De arra igenis születni kell, hogy létrejöjjön egy dal a keze alatt.


  14. 14
    Yoko írta:
    2009. december 31.

    Mostmar azt hiszem inkabb azon van a hangsuly hogy ki mit ert az alatt hogy “megtanulni zongorazni” meg “jatszani a zongoran”. Ezt pedig nemigen tudnank itt eldonteni.
    Ugy gondolom hogy minel messzebb megy valaki egy uton, annal tobbet lat be az utbol, es egyre nagyobb biztonsaggal itelheti meg hogy egy bizonyos pontig gyalog is el lehet jutni, vagy csak biciklivel, esetleg csak autoval. Az hogy mit gondolunk az UT-rol pedig azon mulik hogy mi magunk milyen messzire mentunk. Igy valtozik az is amit az odajutasrol gondolunk: hogy lehetseges-e gyalog vagy nem. Mert aki csak 5m-t ment, csak 5m-t lat es azt gondolja hogy az ut gyalog is jarhato, aki pedig 3000km-t ment o 3000kn-t lat az utbol es azt fogja mondani hogy aki komolyan gondolja az autoval induljon.


  15. 15
    Lennon írta:
    2010. január 21.

    Kedves Yoko!

    Véleményed sajnos elég jellemző a zenével komolyabban foglalkozókra és éppen ez az, ami a hétköznapi embert egyre távolabb sodorja az igazi zenétől. A zenéléshez hosszú évek tanulása kell. Tízezerórányi gyakorlás. Koncepció. Tökéletes technika. Tehetség. A többiek sipirc haza!

    Én majdnem 40 évesen tanultam meg a zene alapjait és ültem le egy zongora mellé. Nagyon jól érzem magam így azóta is, mert jobban megértem mások zenéjét és örömmel tölt el saját próbálkozásom minden perce. Ezt megmosolyogni lehet, de elvenni tőlem nem.
    Mivel teljesen más területen dolgozom, tanár szóba sem jöhet, arra nem lenne időm.

    Akkor hagyjam az egészet? Nem Horovitz szintjét akarom elérni (kb. 3 000 000km) és egész estés koncertet adni, ahogy feltételezem a “gitározós” kérdés feltevője sem.
    Azt hiszem senkinek sem ártok azzal, ha magam és néhány ismerősöm kedvére zenélek.
    Ugyanakkor hasonló alappal nem kezdenék orvoslásba. Ott egy “melléütés”, egy rosszul értelmezett “jel a kottában” emberéletet követelhet.

    Zenéljen csak mindenki amennyit csak tud és tanuljon amikor és amiből csak lehet! Ha ideje és pénze van tanárhoz járni, úgy adódik, hogy már öt évesen elkezdheti, még jobb. Majd kiderül meddig jut, de egyetlen zenével töltött perce sem lesz felesleges.
    Nem szabad a zenét ennyire komolyan venni, különben marad az elitizmus, a zene meg szépen eltűnik mindennapjainkból és marad a “tuctuc”.
    Hogy is volt? Van??? A zene mindenkié!


  16. 16
    Bab írta:
    2010. január 25.

    na el tudom kezdeni a zenei tanulmányaim :)


  17. 17
    Béla írta:
    2010. február 8.

    Csodálatos oldal ,és csak gratulálni tudok a létre hozóknak . Nagyon megszeretném tanulni a kották világát ,és talán rátaláltam az ösvényre . Köszönöm szépen!


  18. 18
    Chandler írta:
    2010. február 26.

    Szerintem senkinek ne vegye el kedvét a zenétől Yoko /meg a hozzá hasonlók/. Nyugodtan kezdjetek bele otthon. Persze ha van időtök és pénzetek tanárhoz járni bizonyára célravezetőbb, de hatalmas nagy vétek lenne ha emiatt nem kezdene bele valaki a zenélésbe. 6 hónapja tanulok gitározni, csak online+könyvek, meg mindenféle videókból. Szerintem meg lehet tanulni úgy is. Lehet hogy csak 5m-t haladtam a 3000km- helyett /bár én nem úgy gondolom/, de az még mindig több a 0-nál…amennyit akkor haladok, ha az ilyen Yoko féle emberekre hallgatok. / Ha nem tanárhoz jársz akkor bohóckodás és semmi értelme elkezdeni mert egy sz@r leszel. Nekem kb. ez jött le az írásából. / Szóval tessék csak elkezdeni! Nem kell más, csak elszántság, gyakorlás-gyakorlás-gyakorlás és ami a legjobban a kitartás. Hogy senki és semmi ne vegye el tőled a zenélés élményét.

    Látszik is amúgy hogy hol tart a mai zeneoktatás. Ez a tipikus vasfegyelem… megtanulni ezt és azt mind mert e nélkül semmilyen zenész nem lesz belőled… ezzel a hozzáállással azt érik el hogy jól megutáltatják a zenélést mindenkivel, és az igazi művészek leülnek a midi-controllereik, szintetizátoraik, keverőik, számítógépeik és mindenféle elképesztő kütyükhöz TUC-TUC zenét csinálni, és hát azt kell hogy mondjam valami elképesztő dolgok születnek. Sajnos az elektronikus zene a MA el nem ismert művészete. Köszönhető a médiából ömlő szennynek, és a korosabb emberek bezárt tudatú gondolkodásának, akik mindenkinek próbálják megmagyarázni, hogy az mennyire nem művészet, de ugyanakkor soha nem vették a fáradságot rá, hogy alaposabban!! megismerkedjenek vele. Az elektronikus zene határtalan!!! lehetőségeket hordoz magába, jó nagy balgaságra vall ezt kizárni az életből, csak azért mert nekünk ez idegen… de hát így megy ez… mindig is így ment az igazi művészek és az igazi újítások mindig megelőzték a saját korukat egy pár generációval… Nahh jól van senkit nem állt szándékomban megbántani, csupán a véleményemet közöltem. A lényeg: TANULNI TANULNI TANULNI, GYAKOROLNI GYAKOROLNI GYAKOROLNI és SENKINEK, NE HIggyETEK EL SEMMIT!!! ;D


  19. 19
    Yoko írta:
    2010. március 1.

    Kedves Chandler!

    Gondolom mar kello kepen nepszerutlenne valtam a szemedben, megis szeretnek egy valaszt irni az elozo kommentedre. Kerlek engedd meg.

    “ezzel a hozzáállással azt érik el hogy jól megutáltatják a zenélést mindenkivel”

    Velem nem utaltattak meg a zenelest a tanaraim. Ugy gondolom rengeteg mindent tanitottak nekem, olyan dolgokat amiket nem remeltem tudni soha sem, es olyan dolgokat mutattak es erttettek meg velem amit egyedul, nelkuluk, ugy erzem soha nem tudtam volna meg. Ezt csak igy bevezetes kepen.

    “és az igazi művészek leülnek a midi-controllereik, szintetizátoraik, keverőik, számítógépeik és mindenféle elképesztő kütyükhöz TUC-TUC zenét csinálni”

    Hat nem tudom. Vukan Gyorgyot nem tudom elkepzelni midi-kontrollerrel tuc-tuc zenet csinalni. Philip Cartyt sem. Stuart O’Sullivant sem. Mondj mar nekunk legyszives egy tud-tuc zenet iro igazi muveszt!

    “mindig is így ment az igazi művészek és az igazi újítások mindig megelőzték a saját korukat egy pár generációval…”

    Csak azt ne felejtsuk el hogy az ilyen emberek akikrol te gondolod hogy beszelsz messze kepzettebbek voltak a teruletukon mint barki mas abban a korban. Kivancsi vagyok melyik tuc-tuc zenesz mondhatja ezt el magarol. Tudnanak mondjuk irni egy hegedu koncsertot? Tudjak egyaltalan mi az a koncserto? Vagy egy miset? Egy fugat esetleg?

    Szerintem ez most az az oldal ahol 7-keresztes elojegyzesekrol es szolmizaciorol beszelgetunk. Meg hogy milyen kulcsban jatszik a bal kez. Nem latom hogy ehez hogy kapcsolotik egy tuc-tuc “zenesz”. Amugy meg vigyazzunk hogy kit hivunk zenesznek! Tudjatok: Nem mindenki zenesz aki hegeduvel jarkal…


  20. 20
    Jeremy írta:
    2010. április 28.

    Kedves Yoko!

    Szurkolok neked, hogy magas szintű oktatásoddal vidd is valamire, hogy végre ne kelljen újra, s újra egy kezdő szintű leckesorozat első oldalát felkeresned…

    Az elektronikus zenének - amit sikerült konzekvensen “tuc-tuc”-ként jelölnöd - pedig mindenképpen van létjogosultsága. Jean Michel Jarre? Valószínűleg művészetileg nem tartod sokra. Szerencsére ő nincs is rászorulva…
    Vagy Vangelis? Ja, ő nem lesz jó, mert szegény még kottát sem tud olvasni… a főiskolán pedig festészetet tanult… Pedig mire vihette volna!

    “Nem mindenki zenesz aki hegeduvel jarkal…”
    …mint ahogy nem mindenki egészségügyi dolgozó, akinek injekciós tű van a kezében… ám azok az emberek nem is keresnek fel egy orvosképző-honlapot a vakbélműtét otthoni elsajátítása céljából. Ha adhatok egy tanácsot: zenészként nem árt ismerned a közönséged! Én nem leszek zenész, nem is ezért jöttem erre az oldalra. A zene akkor is fontos része az életemnek, és ettől senki nem foszthat meg!


  21. 21
    Yoko írta:
    2010. május 5.

    :)

    Jeremy,

    Lehet hogy Vangelis nem tud kottat olvasni, azert azt bizonyara kijelenthetjuk hogy ha tudna akkor az segitene a munkajaban. Mert azert egy zeneszerzonek altalaban jo ha tud kottat olvasni nem? :) Ha meg nem tud akkor ezt en annyira nem hangoztatnam buszken hanem szegyelnem. Na mindegy, ez nem az en dolgom.

    Nem azert kell egy kezdo szintu leckesorozat elso oldalat ujra s ujra felkeresni mert nem todom hogy mi az az F kulcs, hanem mert a magam szorakoztatasara neha valaszolok valakinek aki nem tud valamit. Erted? Segiteni szeretnek. De ha szerinted ez gaz akkor neked majd nem valaszolok.

    Azt sem ertem hogy a magas szintu oktatasom miert ekkora szalka egyes egyes emberek szemeben. Ha valaki ezt szepen el tudna mondani akkor azt megkoszonnem.


  22. 22
    Enquince írta:
    2010. június 30.

    Tulképp, én csak az alapokat szeretném megtanulni egyenlőre, szeptembertől megyek majd zeneiskolába. Tudna nekem írni egy oldalt, ahol elkezdhetem a gyakorlást? Előre is köszönöm.


  23. 23
    Yoko írta:
    2010. július 1.

    Enquince,

    Itt egy olyan oldal. :) Ha figyelmenkivul hagyod a vitainkat akkor ami megmarad az egesz hasznos. Vagy ami megjobb, vegyel egy konyvet. Dr. Kesztler Lorinc: Zenei alapismeretek c. konyve egyszeruen fantasztikus, kezdoknek szol, az ember remek pedagogus es nincsenek benne tevedesek. Ha azt egyszer megveszed, barmi bajod lesz zeneelmelettel kapcsolatban mindig segiteni fog.


  24. 24
    Bukem írta:
    2010. július 13.

    Kedves Yoko!

    Én abszolút elismerem a zenei tudásod, bizonyára rengeteg munka és izzadság van benne amiért mindenki fejet hajthat előtted. De kúlturális szempontból semmit nem ad a mai világnak. Ezt ne vedd sértésnek, egyáltalán nem annak szánom engedd meg hogy kifejtsem. Egy zenész nem árt ha ismeri a történelmet, igaz hogy fontos a koncserto, fuga és mise szavak ismerete, ha azt mondják üssek le egy F#-moll-sus4-7-et azt se árt ha tudom. De ezeket egyszer feltalálták, ahogy a klasszikus hangszereket is, része lett a kúltúránknak, de itt nem áll meg az élet. A kreativitást nem lehet megállítani itt. Amit te definiálsz zenének, lehet hogy egészen mást jelent egy modernebb felfogású embernek. A zene szerepe az hogy stimulálja az embert, más tudatállapotba juttassa, szórakoztassa, érzelmeket váltson ki belőle. Az elektronikus zene pedig rengeteget tett le az asztalra ezen a téren. Soha nem hallott effektek, hangszínek jöttek ki a szintetizátorok oszcillátoraiból, ami hatalmas előrelépes a zene történelmében.Gyakorlatilag új hangszerek születtek. Ráadásul ez egy több mint 40éves tudomány, amikor Te (elnézést a tegezésért, egy fórumon senkit nem fogok magázni, ráadásul az életkorodat sem ismerem) gyerek voltál, még nem is kezdtél el zenélni, elektronikus hangszerek már akkor is léteztek pl a Theremin. A ritmusokról nem is beszélve az utóbbi 25évben az elektronikus zene által rengeteg új eddig soha nem hallott ritmusképlet és hangzás alakult ki (pl a Drum and Bass, jungle, breakbeat, vagy a mai Dubstep tört ütemei), ami inspirálja a mai ütőhangszereseket (pl Jojo Mayer). A “Tuc-tuc” amire Te hivatkozol nem más mint a techno,house és trance negyedes lábdobjai, ezzel leírni az egész műfajt, hihetetlen tudatlanságra és szűklátőkörűségre, sztereotíp gondolkodásra vall. Igenis meg kell ismerni ezeket is, mielőtt az ember véleményt alkot. Az ami a médiából ered, az egyáltalán nem mutat realisztikus képet a zenéről, vagy ha igen akkor én meg a komolyzenét a kaputelefonból szóló 4 évszakkal azonosítom. Az audodidakta módon való zenetanulást, pedig abszolút támogatom. Nem kell vért izzadni ahhoz, meg éveket szenvedni a kották előtt, hogy zenéljen az ember és élvezzi is azt. Lehet, de egyáltalán nem szükséges. Saját magától is kialakulhat egy ember technikája, legfeljebb később csiszoltatja és vesz egy pár órát. A kreativitást pedig nem lehet tanulni. Már megírt darabokat megtanulni, annyit tesz hogy bővíti az ember a zenei szókincsét, de az igazi művészek mindig valami újat alkotnak. Manapság meg a legtöbb lehetőséget valóban az elektronikus zene rejti, főleg ha élőzenével kombinálják. Ennek ellenére én ugyanúgy fontosnak tartom a zeneelmélet ismeretét, a midi-kontroller sem fog magától zenét írni, ha pedig ismer az ember klasszikus hangszereket, az kifejezetten előny. Végül a első kommentre válaszolva, kedves Csilla, valószínüleg nem klasszikus gitárra gondolt, könnyűzenét otthon tanulni pedig nagyon konnyű, főleg hogy manapság megjelentek a gitártabok, amik a kottánál sokkal egyszerűbben írják le a gitárakkordok lefogását. Legyetek kreatívak, és tiszteljetek mindent ami zene! Köszönöm!


  25. 25
    Yoko írta:
    2010. július 14.

    Kedves Bukem!

    Alapjaba veve teljesen egyetertek azokkal amiket mondasz, egy par dologhoz van hozzafuzni valom. Magamrol ezen a ponto elmondanam hogy en is jatszottam rock zenekarokban, szologitaros voltam evekig, rengeteg dolgot megtanultam tabokbol otthon magamtol. Akkor jo volt ezt csinalni, most nem tartom ezt olyan nagy dolognak. Zenelesnek csak felig hivnam. Az akkordok neveit ismertem de ha egy szolo kozben megallitottal volna hogy na MOST milyen hangot jatszol, valoszinuleg nem tudtam volna megmondani. Ez meg olyan mintha vers olvasas kozben nem tudod megmondani hogy milyen betut latsz.
    Amikor azt mondod hogy nem kell vert izzadni meg evekig kottak elott szenvedni akkor egyaltalan nincs igazad. En nem izzadtam vert, es nem is szenvedtem semeddig. Magamtol csinalom magamnak. Ha lenne tanarom ha nem, igyis ugyis az lenne az elso amikor hazajovok hogy egy Chopin prelude, meg egy mazurka, kis Bartok, kis Gerswin, mert szeretem. Ha megtiltanak akkor is csinalnam. Es orulok neki hogy rendes iskolaba jarok, mert jo tanaraim vannak es sokat tanulok toluk. Ossze tudom hasonlitani az otthoni zenetanulast a zeneiskolaba jarassal, es hat eg es fold a kulonbseg.
    Sokat laktam alberletben Magyarorszagon egy igen jo goa techno dj-vel, szoval kicsit tudom hogy mirol van szo. Nem tudom mire gondolsz amikor azt mondod hogy “új eddig soha nem hallott ritmusképlet”. Amire az elektronikus zene sokszor buszke, az a 4 ellen 3. Esetleg nagyon ritkan 4 ellen 5. Ilyen barmelyik nap elofordul a komolyzeneben. Mar tobbszaz evvel ezelott sem szamitott ujnak. Pont egy Chopin mazurkaban latok 6 ellen 5-ot minden nap. Lisztnel 4 ellen 3 rengetegszer. Szoval ez nem az elektronikus zene “vivmanya” meg akkor sem ha valaki csak onnan ismeri.
    Amugy most az jutott eszembe hogy az ellentet talan foleg abbol fakad, hogy a komolyzenesz az legtobbszor a zeneileg kepzett ember, a dj meg legtobbszor a zeneileg teljesen kepzetlen. Ezert aztan minden beszelgetes kozottuk kicsit zsakutca, mert a kepzetlen fel teljesen kifelyezeskeptelen. A masik meg az hogy emberek egymas melle tesznek 2 hangot es azt hondoljak hogy zenet irtak. :) Ha bemesz a konyhaba es mindent egy fazakba pakolsz vakon akkor az nem fozes. Az kotyvasztas. A tudatossag, a szandekossag, illetve az hogy pontosan AZT fozol amit AKARSZ, teszi fozesse. Persze mindenki erzi hogy finom-e a kaja a vegen, erre mondjak hogy a zene mindenkie. De ez nem valtoztat azon hogy ha veletlenszeruen beledobalsz mindent egy fazakba es pont ugy esik hogy jo ize lesz, attol ez meg mindig nem fozes, hanem szerencsed volt kotyvasztas kozben.
    Na nem akarom teleirni bevezetes rovatot a gondolataimmal. Illetve igazabol igen. Beszelgessunk. :)


  26. 26
    Bukem írta:
    2010. július 15.

    Kedves Yoko!

    Átlátom az álláspontodat, de én tartom a saját véleményem. Miért lenne az elektronikus zene kotyvasztás? Szerinted köztük nem is lehet képzett zenész? A tudatosságról meg annyit, hogy a jó elektronikus zenész a kezdetektől fogva készíti a zenét, maga a hangszíntől kezde szinuszjelekből építenek csodálatos hangokat, mert ismerik a technikáját. Et mi ha nem abszolút tudatos önkifejezés?.Az elméleti tudás egy fontos dolog de nem helyettesíti a kreativitást. Nekem az hogy leül valaki és ledarál egy gitárszólót, amibe semmi ötlet nincs, csak skálázik, semmit nem jelent semmit, egy metróaluljáróbanban festékesvödrökön doboló néger sokkal nagyobb zenész. A kreativítás nem tanulható. Ha valakiben megvan, az valahogy ki fog belőle szabadulni. Amit tanulhatsz az az hogy hogyan fejezd azt ki jobban. Tehát ha igazi zenész vagy audodidakta módon is megtanulod, ha nem, járhatsz iskolába, nyerhetsz hangversenyeket, megmondhatod bármilyen hangról hogy mi az, de nem feltétlen leszel művész. Én nem szeretnék vitába merülni (már ha ez annak számítható) egyszerűen szúrja a csőröm, ha valaki lenézi azt amit nem ismer vagy azt aki nem iskolában tanult zenélni.


Hozzászólás írása

Kérdezz bátran, vagy egészítsd ki a leírtakat