Kotta - Ritmika (2. lecke)

A dallamok megléte, kitalálása megkövetelte azok lejegyzését, ami már elég régi időkre is visszavezethető. Ezek történelmi részével most nem kívánok foglalkozni. A mai, Magyarországon is kialakult formát mutatnám be. Kezdjük először a ritmika lejegyzésével.

Ritmika

Ezzel a hangok időbeli tulajdonságait fejezhetjük ki. A hangok hossza a zenében általában egyszerű arányokkal megadható. Nézzük is meg, milyen értékű hangok vannak!

Ezt a sort is lehet tovább folytatni: harmincketted, hatvannegyed.. Az ábrán látható, hogy 1 egész 2 félből áll, 1 fél 2 negyedből, 1 egész 4 negyedből, és így tovább.. A hangok értékei azonban csak az egymáshoz való viszonyukat fejezik ki. Hogy pl. milyen hosszú 1 negyed hang, ahhoz már szükséges valamilyenfajta tempójelzés megadása is. Ilyen pl. a szöveges (általában olasz nyelven):

• largo : szélesen
• lento : lassan
• adagio : lassan
• andante : lépésben
• andantino : lépegetve
• moderato : mérsékelten
• allegretto : kicsit vidáman
• allegro : vidáman
• vivace : élénken
• presto : gyorsan

Ezek igazából nem tempót jelentenek, hanem az előadásban egy hangulati jellemzőt, és az határozza majd meg a tempót. Van metronómjelzés is, ami azt jelenti, hogy a jelzett hangérték a percnek hányad része, vagyis azt hányszor kell leütni 1 perc leforgása alatt. Ez már pontosan megadja a tempót. Nézzük tovább a ritmikai jelzéseket.

Ha pl. 2 azonos magasságú hang össze van kötve, akkor az csak 1 hang. Értéke pedig az összekötött hangok összege.

Ha a hang után pont van, akkor az a hang felének az értékével megnöveli (50%-kal) a hangot. Ha 2 pont van utána, akkor további 25%-kal, vagyis az eredeti hang negyedével még pluszban megnöveli, és így tovább… Lehet akár 3 vagy 4 pont is: 

Nézzünk további speciális hangértékeket:

Mint látható, a hangokat lehet harmadolni, ötödölni, hetedelni, stb. További hangértékektől eltekintek most, mert azok már elég ritkán használatosak. Amit fontos tudni, hogy a hangérték nem a megszólalástól az elhallgatásig eltelt időt jelenti, hanem a megszólalástól a következő hang vagy jelölt szünet megszólalásáig eltelt időt. A szüneteket tulajdonképpen „néma hangoknak” lehet tekinteni. Nem kell, nem lehet leütni, de ki kell várni az idejét! Amit meg lehet tenni a hangokkal, azt a szünetekkel is. Tehát ugyanúgy lehet használni a fent leírt dolgokat. (pont a szünet után, stb.)
A szünetek jelölése:

Az ütem: egy olyan egység, amelyben bizonyos értékű hangok (és/vagy szünetek) vannak. A kottában az ütemeket egy vékony függőleges vonallal választják el. Az első hang az ütemben általában hangsúlyos, de vannak mellékhangsúlyok, és hangsúlytalan ütemrészek is. Ezeket pedig az ütemmutató határozza meg. Az egy törtszám, ami lehet a kotta legelején,
de a kottában bárhol kirakható. Továbbá megmutatja, mennyi lehet a hangok (és/vagy szünetek) értéke összesen egy ütemen belül. Sokszor azonban a szöveg vonulatából derül ki, hogy hol vannak a hangsúlyok. Fontos még tudni, hogy az átkötött (összekötött) hangokat nem hangsúlyozzuk, kivétel ez alól az, ha külön jelölve van. (a hangsúly jele a kottában: >)

Ritmikai feladatok..