Dallam (3.lecke)

Témakör: | Hozzászólás: 13 darab

Mint már említettem, a hangmagasság a rezgések szaporaságától függ. Ezt fejezi ki egy fizikai mennyiség, a rezgésszám, más szóval frekvencia. Mértékegysége hertz (Hz). 1 mp alatt megtett teljes rezgések számát jelenti.

Frekvencia

1. A betűs kotta

Az egyik lejegyzési mód, amit egyszerűsége miatt használnak. Ha valamit gyorsan le akarunk írni, akkor ezt érdemes alkalmazni. Lényege, hogy a ritmikai jel alá írjuk a hang nevét, vagy annak rövidítését. Egy példa:

 Betűs kotta

A ritmika alatt levő betűjelek a szolmizációs hangok rövidítései, melyek sorrendben a következők:

dó(d) ré(r) mi(m) fá(f) szó(s) lá(l) ti(t)

Ez egy hétfokú hangsor. A ti hang után újra a dó következik, csak az már egy oktávval feljebb van a sor elején található dóhoz viszonyítva (jelölése d’, frekvenciája dupla annyi, mint a d-nak). Ezt relatív szolmizációnak is hívják, mert csak a hangok egymáshoz viszonyított magasságát mutatja meg (azt tudjuk, hogy egyik a másiknál hány frekvenciával több vagy kevesebb). Az, hogy melyik hang valójában milyen magas, nem tudjuk ezen jelölésből meghatározni. Ezért szűkség van egy másik jelölésre is, ami megadja a hang abszolút magasságát, vagyis valójában a frekvenciáját. Ezeket hívjuk ABC-s hangoknak, vagy törzshangoknak. Sorrendben a következők:

C D E F G A H c

Sor végén a kis c megkülönböztetés azt mutatja, hogy egy másik (a következő) oktávban van (későbbiekben az egyszerűség kedvéért ettől eltekintünk, és mindig nagy betűket használunk). De ezekről majd később esik szó. Ezt a sort más néven C dúr skálának is hívjuk. Sok dúr skála létezik, a szolmizációs hangok mindegyikre „ráilleszthetők”. Példánkban a C legyen a dó!

 

  I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. (fokszámok)
  d r m f s l t d’  
  C D E F G A H c  

 

Olyan skálát célszerű választani, amelyikben kényelmesen el tudjuk énekelni a dalt (skálákról később). Miközben a szolmizációs hangok, függetlenül, hogy melyik skálában vagyunk, ugyanazok maradnak, csak nyilván mindegyik hang a saját fokán helyezkedik el. Érdekességként megjegyzem, hogy angol (amerikai) kottákban a H hangot B-vel szokták jelölni.

2. A vonalas kotta

Ma Magyarországon használatos vonalas kotta az ötvonalas. Több formán esett át a történelem során, de már néhány évszáda ez nem igen változott. Lényege, hogy függőlegesen a hang magasságát jelöljük rajta úgy, hogy vonalra vagy vonalközbe írunk egy hangjegyet. Egyéb állapot nincs (!). Ennek egyértelműen látszania is kell (!). Alakját a már korábban tárgyalt ritmus jelölések határozzák meg (ritmika). Tehát minden vonal és vonalköz megfelel a hétfokú hangsor egyes hangjainak. Ha kevésnek bizonyulna az öt vonal, pótvonalakkal pótolhatjuk a vonalrendszert. Azt, hogy az ötvonalas rendszerbe hova írjuk az abc-s hangokat, a kulcsok határozzák meg.


13 hozzászólás

  1. 1
    Zsuzsi írta:
    2009. október 22.

    Szia! Szeretném megkérdezni, hogy melyik a zongora szólama, ha két szólam van egymás alatt.Például a Szózat zongorakottájában mind a két kéz szólamában.


  2. 2
    Szerkesztő írta:
    2009. október 22.

    Szia!

    Nos, erre csak akkor tudok válaszolni, ha látom a kottát.


  3. 3
    Yoko írta:
    2009. október 23.

    A Szozatnak valoszinuleg az enekkari kottaja van meg neked short score-ban. A szopran es alt szolamok g-kulcsban (ez tunik neked jobb keznek), a tenor es basszus meg f-kulcsban (ez tunik neked bal keznek). Zongoran mind a 4 szolamot jatszuk.


  4. 4
    Zsuzsi írta:
    2009. október 24.

    Szia Yoko!
    Tehát egyszerre.Akkor úgy, mintha egy szárra lennének irva.


  5. 5
    Yoko írta:
    2009. október 25.

    Igen. Nincsenek egy szárra irva, mert igy kulonitjuk el az egy szolamhoz tartozo reszt. Pl a szoprannak mindig felfele van a szara, fuggetlenul attol hogy milyen magas a hang, az altnak meg mindig lefele. Hasonlo modon a tenornak felfele, a basszusnak meg lefele. Ha 2 vonalrendszerbe kell irni 4 szolamot, akkor azt igy csinaljak, ez a short score.


  6. 6
    Valery írta:
    2009. december 30.

    Sziasztok.
    Nekem az lenne a kérdésem, hogy miért kell másik kulcsban játszani bal kézzel?
    Miért alakult ki ez a szabály?
    Miért nem lehet azt is g kulcsban?
    nem kellene annyit fejben dolgozni…


  7. 7
    Yoko írta:
    2009. december 31.

    Valery:

    Nem KELL f-kulcsban jatszani a bal kezzel, ez nem szabaly. Nagyon sok muben ket g-kulcs van, vagy ket f-kulcs. Ez attol fugg hogy milyen mely hangokat jatszanak a kezek. Legtobb esetben a bal kez olyan mely hangokat jatszik hogy g-kulcsban nagyon sok potvonalat kene hasznalni. Szoval a vegen az jon ki hogy pont igy kell fejben kevesebbet tolgozni. Egy zenesznek egyaltalan nem megerolteto f-kulcsban vagy eppen c-kulcsban olvasni. Aki tapasztalt annak teljesen mindegy hogy miben van irva.


  8. 8
    Tokaji Gyula írta:
    2010. február 24.

    Kedves szerkesztő!
    Lsz segíteni. Ha kereszt vagy b jelzés van a szolmizációs hangok előtt hogyan változik az elnevezésük. Köszönöm Gyula


  9. 9
    Yoko írta:
    2010. március 1.

    Ez egy jo kerdes. Ha a kereszt vagy b egy elojegyzes resze akkor nyilvan semmi nem tortenik a szolmizacios hanggal. Pl. F-durban a be az nyilvan fa. Ha viszont nem az elojegyzes resze akkor a kovetkezo dolog tortenik:
    do + kereszt -> DI
    re + kereszt -> RI
    fa + kereszt -> FI
    szo + kereszt -> SZI
    ti + b -> TA

    Szoval pl egy melodikus molban a megemelt 6. 7. fok az FI illetve SZI. A mixolid skala 7. foka pedig nyilvan TA. Hasonlo a lid skala 4. foka ami FI. De ha c-durban az E hang b-t kap Esz-re akkor azt nem tudom hogy szolmizalnam. Majd valaki okosabb nyilvan megvalaszolja a kerdest. Addig is DI, RI, FI, SZI es TA. :)


  10. 10
    Szerkesztő írta:
    2010. március 1.

    Kereszttel módosított szolmizáziós hangok:
    di ri (nincs) fi szi li (nincs)

    Bével módosított szolmizációs hangok:
    (nincs) ra ma (nincs) sza lu ta

    Több elnevezés nincsen a szolmizációs hangok módosításaikor. Tehát C dúrban, ha az E (mi) hang bét kap, akkor az Esz (ma) lesz.


  11. 11
    Kelemen András írta:
    2010. október 24.

    Helyesbíteném az ominózus ‘H’ hangra vonatkozó megjegyzést. Nem csak Amerikában, de a világ minden táján, kivéve a német nyelvterületet és Magyarországot a ‘H’ betű helyett abszolút logikusan a ‘B’-t használják. Ha megfigyeled:
    C D E F G A H c
    C D E F G A B c d e f g a b c…..
    ———-|————-|—–….
    az abc betűi körbe-körbe, a-tól g-ig.
    És hogy mit keres ott a ‘H’? Hát egy buzgó ám fakezű kottamásoló szerzetes barátnak, aki – nem sokat konyítva a kottához – a gót írású ‘b’ betűt következetesen ‘h’-nak másolta. A hülyeség meg futótűzként terjedt el az egész német nyelvterületen. A magyar szolfézsoktatás tartozna ennyivel a világnak, hogy elmagyarázzuk a szerencsétlen tanulónak ezt az orbitális baklövést, talán könnyebben felfogja innentől az abc kottaírást. Mellesleg ideje volna át(vissza)térni a normális cdefgab rendszerre, amit a világ nagyobbik felén is tanítanak, használnak.


  12. 12
    Dávid írta:
    2010. október 25.

    hova irjuk a fá hangjegyet?kérem valaki segitsen!!!


  13. 13
    Yoko írta:
    2010. október 26.

    Ezzel a H hanggal kapcsolatosan szeretnem ha sokkal ovatosabbak lennenk, mivel valoszinuleg sokan ezt az oldalt hasznaljak arra hogy hiteles informaciokat szerezzenek es tanuljanak. Nem hiszem hogy a “buzgo am fakezu szerzetes barat” meg a “hulyeseg futotuzkent terjedt el” pontosan az amire a tanulnivagyoknak olvasniuk kell.


Hozzászólás írása

You must be logged in to post a comment.