Dúr skálák 1. rész

Témakör: | Hozzászólás: 13 darab

A dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő:

egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész

Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre, vagy egy egészet (2 felet)

Ha ezt a sort kezdjük a C hangról, akkor megkapjuk a C dúr skálát:

C D E F G A H

Bármelyik hangról elkezdve így kiszámolhatjuk az adott dúr skála hangjait, az elnevezésükhöz azonban már kellenek a módosító jelek (kereszt, bé), ugyanis a képlet segítségével nem mindig törzshangra jutunk. Mivel a törzshangok és a fekete billentyűkből 12 féle van egy zongorán (1 oktávon belül, utána ismétlődik), így alapértelmezésben 12 féle dúr skálát különböztetünk meg. Ugyanakkor ennél jóval több létezik, elméletileg korlátlan a számuk (lejjebb lesz konkrét példa), mindamellett a hétköznapi zenei életben nem igen használunk 7 lépcsőfoknál többet. Azaz 7 keresztes, és 7 bé-s dúr skála használatos.

Mehetnénk sorba a hangokkal, és kiszámolhatnánk skálát, de akkor össze-vissza kapnánk meg a skálákat. Ahhoz, hogy sorban megvizsgáljuk a dúr skálákat, kezdve az 1 keresztől és bétől a 7-ig, illetve tovább, segítségül kell hívnunk a kvintkört, vagy más néven kvartkört.

Kvintkör

A kvintkör, mint ahogy nevéből is adódik a kvint hangközből jön létre (hangközök később). Hogy miért nevezzük kvartkörnek is, azt a 2. részben tárgyaljuk ki. De mivel még nem beszéltünk a hangközökről, így elmondom, hogy jön létre. Az adott dúr skála I. és V. foka közti távolságot hívjuk kvint hangköznek. A kvintkör lényege pedig, hogy 5 fokonként (kvint távolságokkal) haladunk felfelé, és megkapjuk a következő keresztes dúr skálát.

A C dúr skálának nincs előjegyzése, a hangok lejátszásához nem kell módosítani a hangokat, tehát ez a kiindulópontunk. Az 1 keresztes dúr skálát tehát úgy kapjuk meg, ha az I. fokról, azaz a C hangról felszámolunk az V. fokra.

A lecke folytatódik …


13 hozzászólás

  1. 1
    Ada írta:
    2009. március 10.

    Köszi, köszi, köszi!!!
    Írd tovább, kérlek, nagyon sokat segítesz vele!


  2. 2
    Szerkesztő írta:
    2009. március 11.

    Igyekszem, csak sajnos nem mindig engedi az időm, de írom, ahogy tudom


  3. 3
    egy zenész írta:
    2009. március 13.

    Talán egyértelműbben le lehetne írni a cikk elején, hogy a H után ismét C jön, de ez már a következő oktávban. Aki nem zongorista, vagy annyira kezdő, lehet, hogy erre rá sem jön. Egy kicsit úgy is tűnhet neki, hogy a H után megint az első egész lépés következik. Ehhez hasonlóan a 12-ik félhang után ismét C, stb…
    üdv


  4. 4
    Szerkesztő írta:
    2009. március 13.

    Köszönöm az észrevételt. Úgy gondolom, hogy aki sorba olvassa az általam leírt leckéket elejétől fogva, nem fog ilyen hibába esni. Aki kezdő, rá fog jönni, hogy nem a Dúr skálákkal kellene kezdeni a tanulást, ezért visszanézi az előző írásokat is. Ezzel megvan az ösztönzés is, hogy végigolvassa a tananyagot. Egy könyvet sem a közepétől kezdünk olvasni.

    Továbbá aki már nem kezdő, neki pedig azért lesz egyértelmű ez az írás. Egyébként az alapok tárgyalásánál van utalás arra, hogy a H után újra C jön. De ez már az elején olvasható a következő leckéknél:

    Dallam
    Violinkulcs

    Üdv.: Szerkesztő


  5. 5
    Tokaji Gyula írta:
    2010. február 25.

    Tegnap kértem a szolmizációs hangsorok kereszt és b utáni elnevezését. Köszönöm. Már megtaláltam.

    Gyula


  6. 6
    Luca írta:
    2010. május 16.

    Köszi köszi köszi köszi köszi
    E miatt az oldal miatt levizsgáztam ötösre!!!!
    Köszönöm!!!!!
    :)
    :D(L)


  7. 7
    Gaby írta:
    2010. július 13.

    Üdv!
    Az a kérdésem, hogy a moll skálákat hogyan számoljuk ki?

    Előre is köszönöm!
    Egy lelkes tizenéves


  8. 8
    Varga Ervin írta:
    2011. február 11.

    Bocs a bénaságomért, de most kezdtem a szolfézst.
    A Dúr skála hét fokú.
    C D E F G A H
    “egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész” Ez hat hang nem? Nem értem.
    Köszi!


  9. 9
    Varga Ervin írta:
    2011. február 11.

    Ja, és az E és az F között nem egy egész a különbség?
    ha nem, akkor az F az félhang és a Fisz is? Egy kicsit összekavarodtam:)


  10. 10
    Varga Ervin írta:
    2011. február 11.

    Az első kérdésem Ok. Persze 6 hangköz.:)


  11. 11
    Szerkesztő írta:
    2011. február 11.

    Kedves Ervin!

    A zenében a fél és az egész hang, távolságot jelöl, nem pedig hangot. Ezek a távolságok viszont nem hangközök. Egy hangköz pusztán a nevével pontosan meghatározza a 2 hangközt nem csak a távolságot, hanem azt is, honnan ered. Például fél hangnyi távolság van a kis szekund és a bővített prím között is.

    Az E és az F hang között fél hangnyi távolság van, a köztük lévő hangköz pedig kis szekund. Se az F, se a Fisz nem fél hang. Az F az egy törzshang, a Fisz pedig egy módosított hang (fel van emelve fél hanggal). Ne keverjük tehát a kifejezéseket. A félhang a köznyelvben lehet, hogy a “fekete billentyűket” nevezi meg, de ez téves megközelítés, hiszen módosított hang lehet például fekete és fehér hang is. Az F és a Fisz hang között egyébként bővített prím hangközről beszélünk.


  12. 12
    ERvin írta:
    2011. február 11.

    Köszönöm!
    Így már tiszta, nagyjából.:)


  13. 13
    eszter írta:
    2011. március 10.

    ervin
    ok ksz mostmár értem


Hozzászólás írása

You must be logged in to post a comment.