Dúr skálák 1. rész
Témakör: Skálatan skálák | Hozzászólás: 13 darabA dúr skálák a hétfokú, vagy diatonikus skálák családjába tartozik. Képlete a következő:
egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész
Ezzel a képlettel kiszámolható egy adott hangról annak megfelelően, hogy fél hangnyit lépünk előre, vagy egy egészet (2 felet)
Ha ezt a sort kezdjük a C hangról, akkor megkapjuk a C dúr skálát:
C D E F G A H
Bármelyik hangról elkezdve így kiszámolhatjuk az adott dúr skála hangjait, az elnevezésükhöz azonban már kellenek a módosító jelek (kereszt, bé), ugyanis a képlet segítségével nem mindig törzshangra jutunk. Mivel a törzshangok és a fekete billentyűkből 12 féle van egy zongorán (1 oktávon belül, utána ismétlődik), így alapértelmezésben 12 féle dúr skálát különböztetünk meg. Ugyanakkor ennél jóval több létezik, elméletileg korlátlan a számuk (lejjebb lesz konkrét példa), mindamellett a hétköznapi zenei életben nem igen használunk 7 lépcsőfoknál többet. Azaz 7 keresztes, és 7 bé-s dúr skála használatos.
Mehetnénk sorba a hangokkal, és kiszámolhatnánk skálát, de akkor össze-vissza kapnánk meg a skálákat. Ahhoz, hogy sorban megvizsgáljuk a dúr skálákat, kezdve az 1 keresztől és bétől a 7-ig, illetve tovább, segítségül kell hívnunk a kvintkört, vagy más néven kvartkört.
Kvintkör
A kvintkör, mint ahogy nevéből is adódik a kvint hangközből jön létre (hangközök később). Hogy miért nevezzük kvartkörnek is, azt a 2. részben tárgyaljuk ki. De mivel még nem beszéltünk a hangközökről, így elmondom, hogy jön létre. Az adott dúr skála I. és V. foka közti távolságot hívjuk kvint hangköznek. A kvintkör lényege pedig, hogy 5 fokonként (kvint távolságokkal) haladunk felfelé, és megkapjuk a következő keresztes dúr skálát.
A C dúr skálának nincs előjegyzése, a hangok lejátszásához nem kell módosítani a hangokat, tehát ez a kiindulópontunk. Az 1 keresztes dúr skálát tehát úgy kapjuk meg, ha az I. fokról, azaz a C hangról felszámolunk az V. fokra.
A lecke folytatódik …
2009. március 10.
Köszi, köszi, köszi!!!
Írd tovább, kérlek, nagyon sokat segítesz vele!
2009. március 11.
Igyekszem, csak sajnos nem mindig engedi az időm, de írom, ahogy tudom
2009. március 13.
Talán egyértelműbben le lehetne írni a cikk elején, hogy a H után ismét C jön, de ez már a következő oktávban. Aki nem zongorista, vagy annyira kezdő, lehet, hogy erre rá sem jön. Egy kicsit úgy is tűnhet neki, hogy a H után megint az első egész lépés következik. Ehhez hasonlóan a 12-ik félhang után ismét C, stb…
üdv
2009. március 13.
Köszönöm az észrevételt. Úgy gondolom, hogy aki sorba olvassa az általam leírt leckéket elejétől fogva, nem fog ilyen hibába esni. Aki kezdő, rá fog jönni, hogy nem a Dúr skálákkal kellene kezdeni a tanulást, ezért visszanézi az előző írásokat is. Ezzel megvan az ösztönzés is, hogy végigolvassa a tananyagot. Egy könyvet sem a közepétől kezdünk olvasni.
Továbbá aki már nem kezdő, neki pedig azért lesz egyértelmű ez az írás. Egyébként az alapok tárgyalásánál van utalás arra, hogy a H után újra C jön. De ez már az elején olvasható a következő leckéknél:
Dallam
Violinkulcs
Üdv.: Szerkesztő
2010. február 25.
Tegnap kértem a szolmizációs hangsorok kereszt és b utáni elnevezését. Köszönöm. Már megtaláltam.
Gyula
2010. május 16.
Köszi köszi köszi köszi köszi
E miatt az oldal miatt levizsgáztam ötösre!!!!
Köszönöm!!!!!
:D(L)
2010. július 13.
Üdv!
Az a kérdésem, hogy a moll skálákat hogyan számoljuk ki?
Előre is köszönöm!
Egy lelkes tizenéves
2011. február 11.
Bocs a bénaságomért, de most kezdtem a szolfézst.
A Dúr skála hét fokú.
C D E F G A H
“egész – egész – fél – egész – egész – egész, röviden: 2 egész 1 fél 3 egész” Ez hat hang nem? Nem értem.
Köszi!
2011. február 11.
Ja, és az E és az F között nem egy egész a különbség?
ha nem, akkor az F az félhang és a Fisz is? Egy kicsit összekavarodtam:)
2011. február 11.
Az első kérdésem Ok. Persze 6 hangköz.:)
2011. február 11.
Kedves Ervin!
A zenében a fél és az egész hang, távolságot jelöl, nem pedig hangot. Ezek a távolságok viszont nem hangközök. Egy hangköz pusztán a nevével pontosan meghatározza a 2 hangközt nem csak a távolságot, hanem azt is, honnan ered. Például fél hangnyi távolság van a kis szekund és a bővített prím között is.
Az E és az F hang között fél hangnyi távolság van, a köztük lévő hangköz pedig kis szekund. Se az F, se a Fisz nem fél hang. Az F az egy törzshang, a Fisz pedig egy módosított hang (fel van emelve fél hanggal). Ne keverjük tehát a kifejezéseket. A félhang a köznyelvben lehet, hogy a “fekete billentyűket” nevezi meg, de ez téves megközelítés, hiszen módosított hang lehet például fekete és fehér hang is. Az F és a Fisz hang között egyébként bővített prím hangközről beszélünk.
2011. február 11.
Köszönöm!
Így már tiszta, nagyjából.:)
2011. március 10.
ervin
ok ksz mostmár értem